Jelenarchívum

2004-ben a Kistehén zenekar megénekelte, hogy a "A Mátránál magasabb a Tátra" - gondoltunk hát egyet, és 2021 augusztusán egy nagyobb baráti társasággal le is ellenőriztük, valóban így van-e. És igen. Magasabb. És veszélyesebb. És fárasztóbb. És még hidegebb is. A négynapos kirándulás tervezésekor egy percig sem gondoltuk, hogy augusztus végén fogcsikorgatva, a jéghideg széllel és apró tűszúrásként ható, szakadatlan esővel dacolva, bokáig érő, hömpölygő vízben gázolva kell majd bizonyosságot vennünk a Tát

A soproni Pedagógus-forrás egy turistaközpont szívében van, mégis viszonylag kevesen ismerik. Mi mindig ismertük, és a hétvégi kiruccanások szerves pontja volt. Soha, senki sem hívta csupán úgy, hogy „szalamandra”, csak mi. Valamilyen szinten – lehet csak gyermeki berögződés – meg is vagyok győződve arról, hogy kizárólag nagypapámékkal és a szüleimmel tudtuk: a foltos szalamandrák előszeretettel helyezik el itt a lárváikat tavasszal. Ebben az időszakban esszenciális túrafelszerelés volt egy befőttesüveg, am

Marokkó, 2024. Egy hét intenzív szörfözés ismeretlen emberekkel egy ismeretlen országban. Miért ne, gondoltam. Barátságos óceán, barátságos berberek, dromedárok a strandon, tajine vacsorák a naplementében, Ramadan. Az arab kultúra nem ismeretlen számomra, így a Ramadant is ismerem. Tudtam, hogy minden bezár este hatkor és imára indulnak az emberek. És persze, hogy alkoholt szerezni valószínűleg a szesztilalom alatt is egyszerűbb volt, mint ilyenkor, a Ramadan alatt. Az viszont teljesen ismeretlen volt, hogy

"Életszakaszaink meséje" című workshopom második alkalmán egy mélyreható aktív meditációt gyakorló úton vezettem végig a résztvevőket, ahol mindenki a saját életszakaszaira fókuszáltan vett részt egy szomatikus mozgásalapú kutatásban. A workshopon egy irányított mozgásgyakorlatra és improvizációra hívtam a résztvevőket, aminek célja a múltbéli, jelenlegi és jövőbéli állapotaink eltáncolása volt... A mozgásgyakorlatot követően egyéni alkotófolyamatba merültünk. Ebben a szakaszban a csoport tagjai írtak, raj

Two photographs from the 19 March Protests/Uprising, which I participated in during my final year of undergraduate studies in Turkey, were the two most significant events I have ever been part of in my life. This protests began with the president falsely declaring the university diploma of Ekrem İmamoğlu, the Mayor of Istanbul Metropolitan Municipality, who is seen as the only rival in the upcoming elections and the future presidential candidate, to disqualify him from the candidacy and send him to prison.

2025 tavaszán az első jó idő beköszöntével egy egész napos biciklitúrát csináltunk a Duna vonalán, Budapesttől Szobig. Már több éve nem bicikliztünk, így ez nagyon különleges alkalom volt, és meglepően jó tempót diktáltunk. Külön vicces volt, hogy az egyik a gyerekkori biciklim volt, így mérete miatt extrém energia kellett, de megérte. A legjobb a májkrém és a kifli elfogyasztása volt a legvégén.

Ezek a képek a 2026-os budapesti havazás idején készültek. Amikor esik, sokan fotóznak, mert nagyon szép a város fehérben. 1. kép Erzsébet híd A képet a 2-es villamosról készítettem. A rakparti partfalon az „elmúlik” szó volt látható, ami Kozma György versét juttatta eszembe. Januárban hajlamos vagyok sokat szorongani, ilyenkor minden lassabb, nehezebb, és könnyebb beragadni a gondolatokba. *Tudom, hogy tudod: elmúlik Egy kicsit rossz most, de elmúlik Meg a mindig más is elmúlik Meg a nagyon jó is elmúli

Olyan sokat adott nekünk a hordozás, könnyedséget, szabadságot, testközelséget, sok örömöt, megosztott terheket és millió emléket! Első perctől használtunk sokféle eszközt, hordozókendőt, csatos manducát, karikás kendőt, caboot és minden jó eszköznek megvoltak a helyei, mikor ideális. Nekük végül a manduca volt ami végikkísért minket, és az első időkben a kendő és a caboo. Köszönöm azoknak az előttem járó nőknek, anyáknak, akik tanítottak! Hála.

2017. nyarán egyik barátnőmmel elmentünk a Visegrádi Palotajátékokra. De nem turistaként vettünk részt rajta, hanem mint jelmezes fellépők, és a Vörös Oroszlán Lovagrend udvarhölgyei. Az egész egy valóságos középkori kaland volt, mint valami időutazás, mert aki már volt hasonló eseményen, az tudja, hogy azokra a napokra a város átalakul. Napközben több száz ember sétál az utcákon korhű viseletben, vásárol páncélos lovagként vagy csuhás szerzetesként a boltokban, lantmuzsika szól a tereken és az egész olyan,

As a child i really loved making small 3D models by myself and these pictures are just the two of them that i could find a picture of myself with. I am in my primary school classroom here and my teacher took these photos. One of them is a house and small garden and the other one is a tree but its made from colored popcorn pieces. I really had fun with these.

A fénykép 2002-ben készült egy napsütéses áprilisi napon. A jó idő kicsalogatott bennünket és felkerekedtünk, hogy kirándulni menjünk. Első állomásunk a Kékestető volt, onnan mentünk tovább a Siroki várba. Ugyanakkor ahogy haladtunk A-ból B-be, egyszer csak az autóból figyelmesek lettünk egy hosszan elterülő repceföldre. Amint megálltunk, gyorsan bele is vetettük magunkat a gyönyörű sárga virágok közé a másodunokatestvéremmel. Kicsit elidőztünk ott, kinyújtóztattuk a végtagjainkat és egy-két bújócskát leját

Játék, kaland, kirándulás. Az elmúlt negyven évben ezt tettük. Először kettesben (1986 és 1993 között), aztán hármasban, négyesben, ötösben a gyerekeinkkel (1993 óta sokszor máig is). A képek szerelmünk hajnalán, 1986-ban, majd a nászutunkon és friss házasként (1987-ben) és idén, a 40. évfordulónkon készültek. Egy döntés, amit a családjaink ellenében hoztunk meg és soha nem bántuk meg. Egy döntés, amelynek következtében már negyven éve így ölel át a férfi, aki szeret, aki megtart, aki kiegészít. És egy dönt